Szerda

                   2022.10.19.
Viszonylag későn, fél 10-kor kezdődött a suli. Ki autòval, ki gyalog, ki kipihenten, ki fáradtan érkezett, tele izgatott várakozással.
Első òránkon a jòl felkészült Julióval a fenntarthatò fejlődés céljait szedtük sorba, rövid UNICEF videò megrekintése után a magyar megoldásra várò problémákat gyűjtöttük össze. Mit tennénk ha mi lennénk Magyarország vezetői? Sok ùj szòval, kifejezéssel  gazdagodtunk és nemcsak meg mertünk szòlalni, volt véleményünk, mindemellett okosakat is mondtunk!

A várva várt, bőséges, a hazaihoz egyáltalán nem hasonlítható ebéd után meglepetésként flamenco táncòrán vettünk részt. Pròbáltuk néhányan - fiúk - megùszni, végül mindannyian csaknem egy òrán keresztül lépésről-lépésre megtanultunk egy komplett koreográfiát és még élveztük is! Tanárnőnk tartása, mozdulatai, mimikája, mosolya ízig-vérig spanyol volt, bár egy szòt sem beszélt angolul, mégis elérte, hogy "beépített diáksegédje" közreműködésével kövessük minden szavát és mozdulatát. Még az ujjunk hegye is táncolt! Vegül Levit lekenyereztük, így tartott egy rövid a magyar néptánc bemutatòt a helyieknek viszonzásképpen. 

A délutánt a kiválò amerikai tanárunk, Romaldo De La Crùz orientáciòs városéző tùrájával zártuk. Megnéztük a városközpont nevezetességeit, a Fő téren megnéztük a Halloweenes előkészületeket, elsétáltunk a város legnagyobb parkjában található kaktusz ültetvényre, és megpillanthattuk végre a tengert is, ahol egész holnapi napunkat töltjük majd az itteniekkel.